Egészségmegőrzés és gyógyulás a zene által
A zene rendkívüli hatást gyakorol a lélekre és a szellemre, segít megszabadulni a lehangoltságtól, csökkenti a stresszt, és enyhítheti a koncentrációs vagy alvászavarokat. A zene hatása a szervezetre számos tényezőtől függ.
Tudományos kutatások igazolják, hogy a klasszikus zene erősítheti az emberi méltóságot és az életbe vetett hitet, míg a romantikus zene álmodozásra, képzelődésre késztetheti az embert. A zene hatása a mélyebb biológiai folyamatokra is kiterjed. Például egy gyors ritmusú zene megemelheti a pulzusunkat 22 százalékkal, és a légzésünket 50 százalékkal, míg egy lassú ritmusú, szomorú dallam akár a normális szint alá is viheti ezeket az életműködéseket.
A meditációs zenék ellazítják, a tenger hullámainak vagy a patak csobogásának hangjai segítenek megszabadulni a napi stressztől. A zongora, a cselló, a hegedű, az orgona és a zeneszerzők, mint Mozart és Bach művei békességet és harmóniát hozhatnak. Fontos, hogy a zene sosem legyen túl hangos, ha ki szeretnénk élvezni jótékony hatását.
Arisztotelész szerint: "Mint a testmozgás formálja a testet, ugyanúgy a zene is formálhatja a lelket, rá tud szoktatni az igazi örömre." Hivatásos zenészek olyan elképesztő mutatványokra képesek, mint Liszt-etűdök villámgyors lejátszása, amely során másodpercenként akár 30 hangot is képesek megszólaltatni.
Ezen kivételes teljesítmény hátterében hatalmas mennyiségű gyakorlás áll, amelyet egy profi zongorista vagy hegedűművész általában 18 éves kora előtt legalább 7500 órát tölt gyakorlással. Vajon milyen agyi változások történnek ezalatt a hosszú gyakorlás során?
Az agyi területek, melyek felelősek a zenei információ feldolgozásáért, más feladatokban, mint például az emlékezés vagy a nyelvi funkciók, is részt vesznek. A rendszeres zenei gyakorlás javíthatja az információk feldolgozásának megbízhatóságát, legyen szó zenei hangokról vagy beszédről.
Egyes kutatók szerint a zenei jártasság akár az általános intelligenciára is pozitív hatást gyakorolhat. A zeneórák nem csupán a memóriát fejlesztik, hanem stimulálják az agy különböző részeit is, ami azt eredményezi, hogy a gyermekek agya jobban fejlődik, ha rendszeresen zenét hallgatnak és tanulnak.
Azok a gyerekek, akik részt vesznek zeneórákon, jobb teljesítményt mutatnak a memóriafeladatokban, és általános intelligencia tesztekben is jobb eredményeket érnek el. Ezt a kanadai McMaster Egyetem egy friss kutatása is alátámasztja, amiről a BBC számolt be a Brain című folyóirat híreként.
Az agyra gyakorolt hatásával kapcsolatban Christian Gaser, a Jéna Egyetem kutatója és Gottfried Schlaug, a Harvard Egyetem tanára számítógépes tomográfiát alkalmaztak hivatásos és amatőr zenészek agyának vizsgálatához. Megállapították, hogy a hivatásos zenészek agyában több szürkeállomány található, mint azokén, akik nem játszanak hangszeren, vagy csak hobbi szinten teszik ezt.